Csaknem 50 év után nyitották fel az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakemberei az 1972-es Apollo-17 misszió során begyűjtött holdkőzet- és talajminták egyikét, amely reményeik szerint új információkkal fog szolgálni az égitestről. A kedden felbontott 73002. számú mintát az Apollo-17 misszió
„Üstökösbölcsőt” fedeztek fel a Jupiteren túl
„Üstökösbölcsőt” fedeztek fel a csillagászok a Jupiteren túl a NASA Spitzer űrtávcsöve segítségével. A régió mintha ajtót nyitna az üstökösök számára a Naprendszer belseje felé. Amikor az üstökösök a Naprendszer külső pereme felől megérkeznek, jeges részeik gázokat és port kezdenek
Magyarország méretű örvények gerjesztenek óriási mágneses plazmapulzusokat a Nap légkörében
Egy magyar csillagászprofesszor vezette nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült hatalmas mennyiségben megfigyelnie a Nobel-díjas Hannes Alfvénről elnevezett, nagy energiájú és egyedi tulajdonságokkal rendelkező plazmahullám-pulzusokat a Nap légkörében. A napfizikában áttörőnek számító eredményről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók.
A sötét energiát kutató hatalmas teljesítményű teleszkópot állítottak munkába
A sötét energiát kutató hatalmas teljesítményű teleszkópot állítottak munkába az Egyesült Államokban. A DESI (Dark Energy Spectroscopic Instrument – Sötét energia színképelemző műszer) ötezer miniteleszkópból áll, melyek mindegyike 20 percenként képes felvételt készíteni egy galaxisról. Ezzel a teljesítménnyel egy év
Alkalmas lehet növénytermesztésre a Hold és a Mars talaja
Holland kutatók növényt termesztettek a Mars és a Hold talajához hasonlító, az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei által kifejlesztett talajban. Kutatásukból kiderült, hogy nemcsak lehetséges élelmet termelni a vörös bolygón és a Holdon jövendő lakóik számára, hanem életképes magokat is lehet
Felfedezték, hogyan képződik újra víz az aszteroidákon
Ausztrál kutatók felfedezték, hogyan képződnek újra a vízmolekulák az űrben mozgó aszteroidákon. A Nature Astronomy című szaklapban megjelent tanulmány szerint a víz napszél és becsapódó meteorit együttes hatására, nagyon alacsony hőmérsékleten újraképződik az aszteroidák felszínén – írta a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő
Egykor lakható lehetett a Vénusz
Egykor lakható lehetett a Vénusz: 2-3 milliárd éven át volt mérsékelt hőmérséklet és víz a bolygón, mígnem több mint 700 millió éve drámai átalakulások hatására megváltozott a planéta 80 százalékának felszíne. A Goddard Űrkutató Intézet munkatársa, Michael Way az európai
Ősi fekete lyuk is lehet a kilencedik bolygó
Egy ősi fekete lyuk is lehet a kilencedik bolygó egy új kutatás szerint. Az arXiv.org honlapon bemutatott tanulmány szerint a Naprendszer titokzatos és máig felfedezetlen objektuma lehetséges, hogy nem is bolygó, hanem egy ősi (primordiális) fekete lyuk. A kilencedik bolygó
Gázt észleltek a Naprendszeren kívülről érkezett üstökös felszínén
Gázkiáramlást figyeltek meg a kutatók a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökös felszínén, első ízben bepillantást nyerve egy csillagközi objektum összetételébe. Az Astrophysical Journal Letters című folyóirathoz benyújtott tanulmányukban a Kanári-szigeteken működő William Herschel-teleszkóp munkatársai azt írják, hogy a csillagközi látogató
Gigászi energiakitörés hasított át a Tejútrendszeren 3,5 millió évvel ezelőtt
Gigászi energiakitörés hasított át a Tejútrendszeren 3,5 millió évvel ezelőtt, a galaxis közepén lévő nagyon nagy tömegű fekete lyuk közeléből indulhatott – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A felfedezés szerint a Tejútrendszer középpontja dinamikusabb lehetett, mint korábban vélték – írta