A múzeumi, könyvtári, levéltári és audiovizuális archívumok által szerzett digitalizálási tapasztalatokat tekintették át a Magyar Nemzeti Múzeum által szervezett közgyűjteményi digitalizálási stratégiai workshop résztvevői csütörtökön.
Az Európai Unió kulturális minisztereinek legutóbbi éves megbeszélésén az egyik kiemelt téma a digitalizálás volt; nincs ma az EU-nak olyan országa, ahol ne tartanák kiemelt prioritású kulturális ügynek a nemzeti kultúrkincs digitalizálását – hangsúlyozta köszöntőjében Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.
Mint hozzátette, hasonló tapasztalatokat hozott a Visegrádi Négyek kulturális minisztereinek találkozója is, miközben a kulturális digitalizáció területén kialakult egy elsődleges együttműködési lehetőség a négy ország között.
Magyarországon rövidesen Európa legmodernebb cirkuszművészeti központja fog felépülni, ehhez komoly archívum is tartozik majd – hozott példát az előadóművészeti terület dokumentálásának fontosságára is Fekete Péter.
A workshop résztvevői a kormány által elfogadott közgyűjteményi digitalizálási stratégia mentén elindult munkát mutatták be.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója úgy vélte, létezik ugyan közgyűjteményi digitalizálási stratégia, mégsem látszik elég jól, hogy ez miről szól. Ezért fontos lenne tisztázni az alapvető célokat és változtatni az eddigi gyakorlaton – hangsúlyozta.
Elmondása szerint az internet és a média dömpingszerűen ellepi a mai embert tartalmakkal, ezzel pedig a közgyűjteményeknek is versenyezniük kell legalább ennyire izgalmas tartalmakat kínálva és nyitva a közoktatás felé.
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Demeter Szilárdhoz hasonlóan arról számolt be, hogy a legnehezebb a fiatal felnőtteket a múzeumba vonzani, de a közönség elérésének földrajzi korlátai is vannak.
A digitalizációnak ezért fontos szerepe van abban, hogy a múzeumok azokban a közegekben is meg tudják mutatni magukat, ahol eddig alulreprezentáltak voltak – jegyezte meg.
Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a digitalizációval a klasszikus múzeumi feladatrendszer teljes átalakításáról van szó.
A múzeumok a digitalizáció során tulajdonképpen újrateremtik a műtárgyat; nem pusztán látványt kívánnak bemutatni, hanem ennél többet: komplex műtárgyfeldolgozásra van szükség, amely valóban alkalmas a tartalomszolgáltatásra – közölte.
Hammerstein Judit, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) megbízott főigazgatója elmondta: a minél nagyobb mennyiségű digitalizált tartalom mellett fontos a közös keresőfelület, ebből a célból hozták létre az Országos Könyvtári Platformot, amely teljességében 2020-tól működik majd.
Januárban adják át az OSZK egyedülálló eszközparkkal felszerelt Digitalizáló Központját, amely a teljes magyar könyvtári szféra számára lehetőséget nyújt a digitalizálásra – jelentette be.
Németh László Sándor, a Magyar Nemzeti Levéltár szakmai koordinációs igazgatóságnak vezetője többek között arról beszélt, hogy intézménye modern, szolgáltató levéltárként kíván működni.
Ennek érdekében például hamarosan bevezetik az elektronikus ügyintézési rendszert, amely mind az állampolgárok, mind a hatóságok számára megkönnyíti az ügyintézést.
Pál Ákos Bertalan, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója elmondása szerint számos egyéb feladat mellett a nemzeti filmvagyon kezelése is a Filmalaphoz tartozik a Magyar Nemzeti Filmarchívumon keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb filmgyűjteménye.
Mint hozzáfűzte, a digitalizációs tevékenység mellett oktatási programot is kidolgoztak, bemutatva, hogyan tud az oktatásban megjelenni a nemzeti filmvagyon.
Bojárszky András, az MTVA operatív vezérigazgató-helyettese közölte: az intézményhez tartozik a Magyar Távirati Iroda 13 millió képet őrző fotó-, valamint hírarchívuma, továbbá a rádió- és a mozgóképarchívumok.
Eddig elsősorban a szerkesztők használták az archívumot, az elmúlt két évben azonban az MTVA létrehozott egy általános archiválási és digitalizálási rendszert, és elindult a nagyközönség számára is elérhető archivum.mti.hu honlap, amely már 265 ezer képet és több mint 900 ezer dokumentumot tartalmaz – számolt be Bojárszky András.
– MTI –
(Fotó forrása: wikipedia.org)